Gondolatok, amelyek visszatartanak a segítségkéréstől – Ismerd fel, és száműzd őket!
Szülőként sokszor merül fel bennünk a kérdés: Vajon mindent megteszünk-e gyermekeinkért? És természetesen mindenben a legjobbat szeretnénk nekik. De mi történik, amikor aggodalmak merülnek fel gyermekünk fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatban? Sokszor vannak olyan belső gátak, amelyek visszatartanak minket attól, hogy szakember segítségét kérjünk. Most ezeket vesszük górcső alá.
Szégyen: Az első lépés felé
Az egyik ilyen visszatartó erő lehet a szégyen érzése. Talán úgy érezzük, ha segítséget kérünk, az mintha beismernénk, hogy hibáztunk valahol, mintha a gyermekünk fejlődési nehézségei a mi hibánk lenne. Itt azonban fontos tudnunk, hogy a szégyen nem segít a helyzeten, sőt, csak tovább nehezíti azt. Az élet tele van kihívásokkal, és mindannyiunknak van mit tanulnunk. Nincs semmi szégyenkezni való abban, hogy felismerjük: szükségünk van szakember segítségére!
Bizalmatlanság: Az utat mutató iránytű
A bizalmatlanság is egy erős visszatartó erő lehet. Talán nehéz számunkra megnyílni, vagy attól félünk, hogy a szakemberek nem fogják megérteni a helyzetünket. De itt is fontos tudatosítani, hogy a szakemberek éppen azt a célt szolgálják, hogy segítsenek nekünk és gyermekünknek. Ők képzettek és tapasztaltak a fejlődési nehézségek leküzdésében, és tisztában vannak azzal, hogy minden gyermek egyedi, és más-más megközelítést igényel.
“A gyermekem nem tökéletes”: A szeretet mérlege
Mögöttünk az a fájdalmas gondolat is meghúzódhat, hogy a segítség kérésével valahogy beismernénk: a gyermekünk nem tökéletes. Ám itt fontos szem előtt tartani, hogy a tökéletesség nem létező ideál. Mindannyiunknak vannak gyengeségei. Nem számít, hogy gyermekünk nem tökéletes a társadalom elvárásai szerint. Ami számít, az az, hogy gyermekünk boldog, kiegyensúlyozott és szeretetteli környezetben éljen. Szülőkénti felelősségünk nem a tökéletes gyermek nevelése, hanem az, hogy szerető, biztonságos környezetet teremtsünk számára.
A “biztos magától megoldódik” gondolat: Hogy ne hagyatkozzunk a véletlenre
Minden szülő ismeri ezt a gondolatot. Amikor problémát észlelünk gyermekünk fejlődésében, gyakran megnyugtatjuk magunkat azzal a reménnyel, hogy “biztosan magától megoldódik”. Sajnos, ezzel a gondolattal sokszor épp a legértékesebb időt veszítjük el, amikor a problémát a leghatékonyabban kezelni tudnánk.
Az aggodalmak és a gyanúk gyakran nem alaptalanok. Ha már felmerült bennünk a gyanú, hogy gyermekünk fejlődése nem megfelelő, fontos, hogy ne hagyatkozzunk a véletlenre. Az aggodalmaink gyakran jó kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy segítséget keressünk.
A korai intervenció, azaz a fejlődési problémák minél korábbi kezelése kiemelten fontos. Kutatások kimutatták, hogy a korai években történő beavatkozások a leginkább hatékonyak, mivel ebben az időszakban a legplasztikusabb az agy, és a legkönnyebben tud új információkat tanulni és alkalmazkodni.
A “magától megoldódik” gondolat tehát valójában csak elodázást jelent, és semmiben sem segít. A gyermek fejlődésének gyanús jelei esetén a legjobb, amit tehetünk, hogy minél előbb szakemberhez fordulunk. Ők a legalkalmasabbak arra, hogy objektíven értékeljék a helyzetet, és hatékony, személyre szabott megoldásokat javasoljanak.
Tudom, hogy nehéz lehet megtenni ezt a lépést, de emlékezz, minden döntéseddel a gyermeked jólétét szolgálod. Bízz a szakemberekben, de legfőképpen bízz magadban. Te vagy a gyermeked legjobb támogatója és védelmezője, és mindent megteszel, hogy a legjobb esélyeket biztosítsd számára. Az, hogy képes vagy felismerni a problémát és segítséget kérni, már önmagában is nagy erőt és szeretetet mutat.
A lényeg tehát az, hogy ha aggódsz a gyermeked fejlődése miatt, légy bátor, és kérj segítséget. Emlékezz, a gyermekünk fejlődési nehézségei nem tükrözik a szülői képességeinket, és nem vagyunk egyedül ezzel a kihívással. A segítség kérésével nem csupán gyermekünknek teszünk jót, hanem saját magunknak is. Soha ne feledd, milyen csodálatos szülő vagy, és mennyire szereted a gyermekedet – és ez a legfontosabb!
